Mi a stressz?

Stressz alatt a szervezetünkben bizonyos körülmények hatására létrejövő testi és lelki változások összességét értjük. Mik ezek a bizonyos körülmények? Pszichológiai stressz állapot akkor alakul ki, ha olyan helyzettel találkozunk, ami saját megítélésünk szerint meghaladja a rendelkezésünkre álló erőforrásokat. Vagyis a fenti meghatározás értelmében nem tekintjük stressznek az olyan feladatokat, problémákat, amelyeket az egyén saját véleménye szerint könnyen meg tud oldani, ezzel szemben stresszről beszélünk, ha a célszemély úgy véli, jelentős nehézségekbe ütközhet a probléma megoldása során. Így könnyen előfordulhat például egy munkahelyi helyzetben, hogy bár két dolgozó ugyanazt a feladatot kapja, az egyikük személyiségéhez, tudásához, tapasztalataihoz jobban illeszkedik, mint a másikéhoz. Feltételezhetően az előbbi dolgozó számára a feladat jóval könnyebben meg is oldható, így adott esetben kisebb mértékű stresszt fog okozni. Sőt az is elképzelhető, hogy valójában a képességeik, tapasztalataik sem térnek el objektívan jelentős mértékben, csak saját képességeik szubjektív megítélésében, önbizalmukban különböznek. Ami számít, az egyén saját megítélése a helyzetről, annak stresszkeltő jellegéről.

Stresszoroknak, vagy megterheléseknek azokat a külső erőket, körülményeket, ingereket nevezzük, amelyek a fent meghatározott stresszállapotot, illetve az arra jellemző testi-lelki változásokat kiváltják. Elvileg bármilyen inger kiválthat stresszt, vannak azonban olyan jellemzők, amelyekkel bíró ingerek a legtöbb embernél stresszt okoznak. Ezek a befolyásolhatatlan események, amelyek felett nincs kontrollunk, a bejósolhatatlan helyzetek (váratlan katasztrófák), illetve azok a helyzetek, amelyek kikezdhetik az énképünket (nagy a kudarc esélye).

Melyek a stresszállapotra jellemző testi-lelki változások?1A stressz hatására megjelennek bizonyos rövidtávú testi változások, úgy, mint emelkedik a vérnyomás és a szívritmus, felgyorsul a légzés, nő az izomfeszültség, kitágulnak a pupillák, csökken az emésztés, stb. Mindezeknek a változásoknak a célja, hogy a szervezet több energiához jusson, a vér az emésztőrendszerből (gyomor, belek) az izmokba és az agyba áramoljon, felkészítve az egyént a gyors reakcióra. A fentiek mellett a hosszútávon fennálló, az egyén számára nem kezelhető stressz betegségek kialakulásához vezethet: fekélyek alakulhatnak ki, nő a szív-koszorúér betegségek kockázata, az immunműködés gátlásán keresztül pedig a fertőző, illetve a daganatos betegségek kockázata is nagyobb lesz. A testi változások mellett lelki tünetek, problémák is megjelennek a stressz hatására. Ezek közül a leggyakoribb a lehangoltság, a depresszió és a szorongás. Tartós stressz hatására jellemző még, hogy csökken az egyén teljesítményének színvonala, valamint változik a viselkedése: megjelenhet a harag, agresszió, egészségkárosító szokásokat vehet fel az illető (pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás), stb.

1 KAHN, R.L.; BYOSIERE, P. (1992) Stress in organizations. In: Handbook of Industrial and Organizational Psychology. Ed.: Dunnette, M.D. and Hough, L.M 571-651 p. Consulting Psychologists Press, Inc. Palo Alto, California.