Pszicho-szociális kockázatok

Melyek azok a munkahelyi tényezők, amelyek a legtöbb ember számára stresszt okoznak, így munkahelyi stresszoroknak, vagy pszicho-szociális kockázatoknak tekinthetők?1

Vannak az ún. munkafeladattal kapcsolatos stresszorok, amikor túl sok (vagy túl kevés) a munka, nagyon bonyolult, vagy éppen hogy egyhangú, unalmas a feladat. Ide tartozik még az is, ha a munkafeltételek nem teszik lehetővé a hatékony munkavégzést, például nincsenek meg a szükséges eszközök. Ide soroljuk azt is, ha az egyénnek nincs beleszólása abba, hogyan végzi a munkáját, milyen eszközöket használ, milyen ütemezéssel dolgozik. Munkafeladattal kapcsolatos stresszor még a monoton szalagmunka, a műszakozás, stb. Jelentős mértékű stresszt okoz az is, ha gyakori változásokhoz kell alkalmazkodni a munkavégzésben például a technológia változása miatt.

A munkahelyi stresszorok másik csoportját az ún. munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok alkotják. Stresszorok lehetnek a fizikai környezet olyan jellemzői, mint a zaj, a hő, a nem elégséges megvilágítás, a szennyezett levegő, a kellemetlen szagok, a túlzsúfoltság. Jelentős egyéni különbségek vannak abban, hogy ki mennyire tudja tolerálni ezeket a kellemetlen, zavaró környezeti ingereket. De még az egészségre káros értéket elérő ingerekhez is hozzá lehet szokni egy idő után, ettől függetlenül azonban ezek továbbra is ártalmas hatásúak.

Munkahelyeken beszélhetünk a szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorokról is. Nagyon megterhelő például a szerep kétértelműség, amikor nem világos a dolgozó számára, hogy melyek a szerepével kapcsolatos munka-célok, mik a munkatársai elvárásai az ő szerepére vonatkozóan, s mire terjed ki a felelőssége. Gyakori stresszor a szerep konfliktus, amikor egy dolgozóval szemben támasztott különböző követelmények egymásnak ellentmondóak, olykor egyenesen egymást kizáróak. A munkacsoporton belüli kapcsolatok is nagymértékben hozzájárulhatnak az átélt stresszhez. A rossz kapcsolatok, a támogatás hiánya, a csoporton belüli konfliktusok mind jelentős megterhelést jelentenek a dolgozók számára. Szintén nagyon fontos a felettessel való kapcsolat: a felettessel való rossz kapcsolat egyesek szerint a munkahely elhagyásának egyik legfontosabb oka! Itt kell megemlíteni még a szervezeti légkört, valamint az ellenőrzési rendszereket is, mint a szervezeti szereppel kapcsolatos stressz lehetséges forrásait.

A fentiekben felsorolt szervezeti stresszorokon kívül léteznek olyan szervezeten kívüli pszicho-szociális megterhelések, amelyek kölcsönhatásba lépve a munkahelyi stresszorokkal jelentősen növelhetik a dolgozó által átélt stresszt. Ilyenek például a családi és munkahelyi szerepek összeegyeztetésének nehézségei, a személyes meggyőződések és a vállalati politika közti konfliktusok, a munkahelyre való közlekedés, stb.

1 COOPER, C.L; DAVIDSON, M. (1987). Sources of stress at work and their relation to stressors in non-working environments. In: Psychosocial factors at work and their relation to health. Eds: Kalimo, R.; El-Batavi, M.A.; Cooper, C.L. WHO, Geneva.