Miért kell a stresszel foglalkozni?

Tartósan fennálló stressz hatására testi és lelki változások, tünetek, betegségek jelennek meg az alkalmazottakban. Ezeken felül a munkahelyi stresszhatások azt is eredményezhetik, hogy a dolgozók elégedetlenné válnak a munkahelyükkel, a szervezettel, az abban elfoglalt szerepükkel. Ez pedig jelentős mértékben rontja a termelékenységüket, munkavégző képességüket. Teljesítménykárosodáshoz vezet az is, hogy komoly stresszorokkal szembesülve az embereknek nehézségeik lehetnek az összpontosításban, gondolataik logikus összeszervezésében, figyelmük könnyen elterelhetővé válik. Ennek következtében a bonyolultabb feladatokban nyújtott teljesítményük romlik.

Mindezek olyan, a szervezet szintjén jelentkező problémák kialakulásához vezetnek, mint a magas hiányzási arány, az alacsony termelékenység (az egyéni teljesítménycsökkenés és a dolgozói agresszió speciális megnyilvánulásainak közvetítésével), a munkaerő nagymértékű elvándorlása (magas fluktuáció), és a munkahelyi feszültség, rossz szervezeti légkör.

A munkahelyi stressz az egyik legnagyobb egészségi és munkabiztonsági kihívás, amivel ma Európában szembe kell néznünk. A dolgozók közel egynegyedét érinti, és a tanulmányok szerint a munkából kiesett napok 50-60%-a a stressznek tudható be. Ez óriási költségekkel jár mind emberi erőforrásban kifejezve, mind a csökkent gazdasági teljesítményt figyelembe véve. 2002-ben az akkor 15 tagú EU-ban a munkahelyi stressz éves gazdasági költségét 20 milliárd euróra becsülték1A stressz a második leggyakrabban jelentett munkával kapcsolatos egészségi probléma, az EU 27 tagállamának dolgozóinak 22%-át érinti. A munkahelyi stressz és a pszicho-szociális kockázatok csökkentése a munkáltatók számára nem csak üzleti szükségszerűség, hanem erkölcsi, továbbá törvényi kötelezettség is.

Az alkalmazottak rossz mentális állapota (ami a tartós munkahelyi stressz következménye lehet), és az ezzel összefüggésben a vállalatokra, valamint az egyes országok gazdaságára nehezedő terhek is egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapnak manapság.

Egy 2007-es kutatási beszámoló2 szerint a mentális egészségi problémákkal összefüggésben jelentkező munkahatékonyság csökkenés évi 15,1 milliárd fontba kerül a vállalatoknak évente Angliában, közel kétszer annyiba, mint amennyire a hiányzás következtében fellépő költségeket becsülik. A 25 tagállamú Európai Unióban pedig 136 milliárd euróra becsülték ezeket a költségeket.

Mára a mentális problémák átvették a vezető szerepet a vázizom-rendszeri betegségektől, és a leggyakoribb okaivá váltak a hosszú távú (4 hétig, vagy tovább tartó) betegállományoknak. Az Európai Unióban az új leszázalékolások 25%-a mentális betegségek miatt történik.

1 forrás: OSHA http://osha.europa.eu/en/topics/stress
2 SAINSBURY CENTRE FOR MENTAL HEALTH. (2007). Mental health at work: developing the business case.